Utazás közben sajnos nem minden gyerek ül egy helyben, csendesen nézelődve. De arra is van mód, hogy a cserfes, izgő-mozgó apróságokat egy hosszú autó- vagy buszút során lekössük. Ha unatkozó útitársunk a szokásos szójátékokhoz (mint a szólánc vagy a barchoba) még túl kicsi, akkor módosítanunk kell a szabályokat. Itt egy játék, amit már kiscsoportos ovisok is gyakorolhatnak, és kellően változatos ahhoz, hogy gyermekünk ne unja el túl hamar, és ne menjünk a nagyobb utazóközönség idegeire.
A kitalálós játék egyszerű megfordított barchoba, azaz ahelyett, hogy egy kérdezőnek kellene az igen-nem válaszokból kikövetkeztetnie a helyes megfejtést, a feladvány kigondolójának kell mesélnie arról a dologról, amire gondolt.
Feladat: Gondolj egy dologra (állatra, tárgyra, növényre stb.), és mondd el, hogy milyen! Aki kitalálta a megoldást, az gondol következőnek.
Mivel itt a feladvány kitalálója ad leírást, a játék sokkal pörgősebben működik, mint amikor rossz kérdések viszik tévútra a találgató felet.
Egészen kis gyerekekkel érdemes úgy játszani, hogy először csak a felnőtt "gondol". Olyan jellemzéseket adjunk, amiből a pici biztosan rájön a megoldásra.
Pl: "Gondoltam egy állatra. Ez az állat általában fehér színű, füvet eszik, bolyhos bundája van, amit gyapjúnak nevezünk; nyájakban él; a pásztor vigyáz rá; ...", mindig egy újabb részletet megadva.
Az új információ előtt tartsunk kicsi szünetet, hadd gondolkodjon vagy válaszoljon a kicsi! Ha sehogyan sem találja ki, mondjunk valamilyen személyes kapcsolatot (pl.: "emlékszel, ilyen állatka van ebben és ebben a mesekönyvedben is", vagy "a kedvenc alvósállatod is ilyen állat - na, tudod már, mi a neve?").
Végső esetben pedig jöhet a verhetetlen ütőkártya: "olyan hangot ad, hogy beeeee!" - ez mindig bejön :)
Ha ez a rész már jól megy, akkor meg lehet próbálni a játék megfordítását. Ilyenkor meg kell beszélni a picivel egy fontos szabályt: mielőtt elkezd mesélni, mindig KÉPZELJE EL magában azt a dolgot, amire gondolt, lássa maga előtt pontosan, és mindig TUDJA A NEVÉT. Higgyétek el, nagyon sok furcsa helyzetet okoz, ha az ember képtelen kitalálni valamit, amiről a gyerek sem tudja, hogy micsoda...
Egy idő után elég könnyen megy majd a játék. 4-5 éves kortól már teljesen gördülékenyen, a szerepeket dinamikusan cserélgetve akár több gyerekkel is játszható, iskolás kortól akár a gyerekek maguk között, felügyelet nélkül is könnyen játsszák.
Készségek: szövegértés, körülírás, fantázia, kategorizálás
Eszközök: semmi
Játékosok: egy felnőtt és akár több gyerek, később több gyerek egyedül
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése