A játékhoz szereznünk kell egy minél nagyobb négyzetrácsos lapot (legyen legalább A4-es méretű lapunk, akár egy dupla A5-ös füzetlap segítségével). A lényeg az, hogy szépen, rendszerezetten rajzoljuk fel a szorzások eredményét különböző méretű négyzettartományok segítségével; 1x1= egy körülhatárolt négyzet, 2x1 = két négyzet magas és egy négyzet széles téglalap, és így tovább. Készítsünk egy táblázatot, amelyben az oszlopok és a táblázatok egyes számpárok szorzatai! Ha szépen, sorban haladunk, egyre nagyobb területű téglalapokat kapunk, az itt látható ábrához hasonlóan.
Érdemes a szorzótábla minél nagyobb részét megrajzolni, akár 10x10-ig is eljutva (ehhez még nagyobb lap kell), de persze nem kötelező. Miután elmagyaráztuk a szabályt, hagyhatjuk, hogy a gyerekünk is megpróbálkozzon a területrajzolással.
Érdemes a szorzótábla minél nagyobb részét megrajzolni, akár 10x10-ig is eljutva (ehhez még nagyobb lap kell), de persze nem kötelező. Miután elmagyaráztuk a szabályt, hagyhatjuk, hogy a gyerekünk is megpróbálkozzon a területrajzolással.
Feladat: Keressünk együtt szabályszerűségeket a rajzon!
Az első és legfontosabb szabály, hogy ebből a rajzból a felírt számok minden szorzatának eredménye megállapítható úgy, ha a körülhatárolt négyzeteket ("kockákat") megszámoljuk. Erre mutathatunk is néhány példát. Ha tehát egy szorzás eredménye hirtelen nem jut az eszébe, innen tud "puskázni", de ezt csak a játék során használhatja.
Innentől kezdve adhatunk különböző feladatokat:
(amiket itt elmondunk, annak nagy része egy gyereknek új felfedezés, ezért érdemes ennyi időt gyakorlást szánni rá)
1. Keress egyforma téglalapokat!
Az hamar feltűnik, hogy a szorzat-téglalapok formája az azonos számú sorokban és oszlopokban egyforma. Olyan, mintha átlósan tükröztük volna őket egymásra. Ez a felcserélhetőség szabálya.
2. Keresd meg a négyzeteket!
Ha a "téglalap" és a "négyzet" fogalma nem egyértelmű, segítsünk: "Mi a különbség négyzet és téglalap között? A négyzeteknek minden oldala egyenlő hosszúságú. Mutasd meg, hogy melyik a négyzet!"
Itt azt az elvet kell megállapítanunk (közösen!), hogy mindig ott alakul ki négyzet, ahol valamit önmagával szoroztunk.
Itt azt az elvet kell megállapítanunk (közösen!), hogy mindig ott alakul ki négyzet, ahol valamit önmagával szoroztunk.
3. Színezd egyformára azokat a téglalapokat, amelyek ugyanannyit érnek!
Itt az az érdekes, hogy nemcsak az ugyanolyan formájú, csupán helyzetükben különböző (fekvő vagy álló) téglalapok lesznek egyforma színűek, hanem azok is, amiknek más a formájuk, de ugyanakkora a területük.
4x1 ugyanakkora, mint 1x4 és 2x2, hiszen mindegyikben 4 kocka van. Hasonlóképpen a 12-es területű négyszöget is megkaphatjuk úgy, mint 3x4, 4x3, 2x6 és 6x2, és így tovább. Ha kitartóan folytatjuk a színezést, akkor szép mintákat kapunk az eredményekből.
4. Melyik szín mennyit ér?
Az eddigi, képi alapon felépített rendszert kapcsoljuk vissza a számjegyek absztrakt világához. Ha megtörtént a színezés, írjuk fel, hogy az egyes színek hány kockát (vagyis milyen eredményt) tesznek ki. Ezt csinálhatjuk a lap aljára készített külön színkóddal is, de írhatjuk a téglalapok belsejébe is az eredményeket. Lényeg, hogy a gyermekünk többet dolgozzon vele, mint mi (persze ha szükséges, segítsünk neki, de ne mondjuk el az összes eredményt). Így még egy körben segítettük rögzíteni a szorzótábla értékeit, ráadásul így az osztások és bennfoglalások is könnyen visszakereshetőek lesznek.
Készségek: számtanulás, szorzás, osztás, rajzkészség, kategorizáció
Eszközök: A4-es négyzetrácsos lap, vonalzó, rajzeszközök
Játékosok: egy gyerek, egy felnőtt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése