A montázs technikája a fotózásnak köszönhetően alakult ki. A fotómontázsok lényege az volt, hogy több fotót úgy "montíroztak" össze (tehát úgy illesztették őket egymásba), hogy azok továbbra is egységes képet alkottak. A montírozás lényege az volt, hogy az illesztések nyoma ne látszódjon, mintha az valóban egy fotó volna, ezért a különböző képek határoló vonalait teljesen elmosták. A kép így valóságos hatást keltett, ugyanakkor látszott rajta, hogy a fotó látványa ilyen formában a való életben nem állhatott elő. Emiatt a montázs a szürrealizmus kedvelt eszköze lett.
 |
| Philippe Halsman fotómontázsa ("Dalí Atomicus") |
A montázs tehát törekszik arra, hogy a végleges kép valószerűnek látszódjon, ezért tökéletesen összemossa az alapanyagául szolgáló képeket. Ezzel szemben a kollázs-technika arra törekszik, hogy kiemelje a saját "ragasztottságát".
 |
| Hanna Höch kollázsa |
A kollázsokon feltűnően elkülönülő képelemek alkotnak egy képet. Ezek a képek közel sem egységesek, és egyáltalán nem valósághűek. A technika lényege az, hogy megmutatja: az eredeti képek bár különböző forrásból valók, mégis van valami kapcsolat közöttük. Így az összevisszaság ellenére a kollázsnak mégis van valamilyen mondanivalója. A módszer egyébként elsősorban a dadaista művészethez kötődik.
A két műfaj közötti határvonalat nehéz pontosan meghúzni, hiszen vannak olyan képek, amelyeknél nem tudjuk megítélni, hogy a határok elmosása hangsúlyosabb-e, vagy pedig a különböző források kiemelése. Ma egyébként montázsnak nevezik az olyan képeket is, amelyek több fotóból állítják össze egy adott tárgy képét...
...és kollázsnak hívják azokat a képeket, amelyeken az egységes látvány sok kicsi, különböző dolgokat ábrázoló képből áll össze:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése