Könyvajánló: Gerlinde Ortner: Gyógyító mesék

A mesék, függetlenül attól, hogy miről szólnak, hihetetlenül fontos kapcsot teremtenek a gyermekek belső világához. Érdemes megtanulnunk tudatosan kezelni ezt a kapcsolatot, azért, hogy szükség esetén segíteni tudjunk

Gerlinde Ortner könyve azt bizonyítja, hogy a gondolatok és a törődés, amellyel mesélés közben a felnőtt megajándékoz egy gyermeket, segíthet a hétköznapokban adódó gyakorlati és lelki problémák leküzdésében. 

A mesélés fantasztikus. A mesék kaput nyitnak a képzelet felé, szórakoztatnak, miközben közös élményt és bensőséges kapcsolatot jelentenek a beszélő és a hallgatók között. Ugyanakkor a történetek tanítanak is, nem csupán erkölcsi tanulságaikon keresztül, hanem állandó "szabályaik" révén: a jó legyőzi a rosszat, a hős felülkerekedik a nehézségeken, majd boldogan élhet, amíg meg nem hal - ezzel a gyakran ijesztőnek és rendetlennek látszó világ újra rendet nyer.
(Lásd még: Jankovics Marcell: Az aranyhajú kertészbojtár)

A Gyógyító mesék c. könyvben olyan történeteket találunk, melyek nem (csak) a külvilágban rejlő nehézségek és félelmek leküzdéséről szólnak, hanem sokkal inkább a gyerekek belső konfliktusait rendezik. A cselekmény főhősei (gyakran hétköznapi kisfiúk és kislányok) nem sárkányokat győznek le, hanem saját félelmeiket, szorongásukat, vagy szüleikkel való ellentéteiket. A mesék életszerűek, nem erőltetettek vagy sulykoltak, hiszen úgy árulják el a különböző problémák megoldásait, hogy példát állítanak a gyermekek elé. Minden cím előtt egy rövid mondat utal ara, hogy melyik gondra jelent gyógyírt a történet. (Pl.: Ha a gyerek húzza az időt, Ha a gyerek rendetlen, Ha a gyerek csúnyán beszél stb.) Bár ezeknek a problémáknak egy része nem klasszikus értelemben vett betegség, gyakran mégis "gyógyításra" van szükség, hiszen minden "rosszaság", "hiba" és "butáskodás" mögött valami olyasmi áll, amiről beszélni kell. És a beszédnek nincs jobb módja, mint a mesélés...


Ortner gyűjteménye azért is nagyszerű, mert megvédi az erre hajlamos gyermekeket a szélsőséges tettektől. A Gyógyító mesék szereplői úgy viselkednek és olyan döntéseket hoznak, mint amelyek az igazi gyerekek fejében is megfordulnak, vagy extrém esetben ők maguk is megtesznek, és gyakran nem hallgatnak a szülői tanácsra. Csakhogy amikor a főszereplő engedetlen, kiabál, irigykedik, lusta vagy elszökik otthonról, utána mindig megbánja a történteket, és rá kell jönnie, hogy nem ez a helyes megoldás. Így a mesealakokon keresztül a kicsik maguk is megérthetik, mit kell tenniük, anélkül, hogy ők is butaságot csinálnának.


Ajánlom, hogy mindenki kutakodjon a mesegyűjteményben, olvasgasson, és ha úgy látja, hogy az ő gyermeke számára is hasznos lehet, akkor meséljen bátran - nem erőszakosan, és mindenképpen megszokott, kényelmes környezetben. A könyv teljes szövege elérhető itt, néhány részlet pedig letölthető innen. (Szintén ajánlom az idősebbeknek szóló Új gyógyító mesék c. könyvet, amelynek szövegét ezen a linken érhetitek el.)