Mese vagy hazugság? A konfabuláció

A mesék legtöbbször a gyermekektől idegen, fiktív világban játszódnak ("az Óperenciás tengeren is túl..."), kitalált szereplőkkel, akik gyakran teljesen személytelenek (királyfi, szegény legény, öreganyó stb.). A konfabuláció ezzel szemben azt jelenti, hogy az általuk ismert vagy megélt eseményeket illetve valós személyeket kapcsoják össze kitalált, nem megtörtént vagy akár földtől elrugaszkodott, csodás történetekkel.

A konfabuláció (magyarul: "meseszövés") jelensége minden 3-5 éves kor közötti gyermeknél megfigyelhető. Lényege, hogy a kisgyermekek úgy mesélnek el kitalált eseményeket saját magukról vagy az ismerőseikről, mintha azok a valóságban megtörténtek volna. Ezt a helyzetet sokan hazugságként könyvelik el, esetleg megszidják érte a gyermekeket, ám ez hibás hozzáállás. A konfabulációval a gyermekek csupán a vágyaikat kapcsolják össze a valósággal, tehát olyan dolgokat mesélnek el megtörténtként, amikről szeretnék, ha megtörténtek volna. Ezért sem jó hozzáállás, ha megdorgáljuk őket, vagy ha csak legyintünk az egészre. Akár fontos tanulságokat is levonhatunk a dolgokból: ha például a gyerek arról mesél, hogy mennyire megdicsérték őt az iskolában/óvodában, vagy hogy ajándékot kapott valakitől, valószínűleg tényleg szeretné, ha több dicséret vagy kedvesség jutna neki.

A képtelen történetek előadásának másik oka lehet a figyelem kivívása. Nem egyszerű hencegésről van szó, inkább arról, hogy a gyerek szeretné, ha ő is valami érdekeset mesélhetne magáról, ahogy azt a felnőttektől is látja. A felnőttek anekdotái, viccei és pletykái felcsigázzák a hallgatót - ezt a példát látva a gyerekek úgy érzik, ha elég izgalmas sztorival állnak elő, ők is hasonlóan pozitív visszacsatolásokat kapnak majd. Ez teljesen természetes folyamat, ezért amikor azt halljuk, hogy a csemeténk valamilyen fabrikált történettel állt elő, nem árt, ha tényleg odafigyelünk. Mutassunk érdeklődést, tettethetünk nagyon erős meglepődést, sőt, akár le is buktathatjuk a mesét ("biztos, hogy ez így volt? én azt hallottam..."), és megbeszélhetjük, hogy pontosan mi áll a dolgok hátterében. Tudatosítsuk a kicsiben, hogy nekünk a valós események is éppen eléggé érdekesek és fontosak!

Ha tehát a gyerekünket valamilyen "hazugságon" mindig gondolkozzunk el azon, hogy mi állhat a hátterében. A konfabuláció egészen más, mint a különböző érdekhazugságok (például amikor valaki letagad valamit, hogy megússzon egy büntetést). A meseszövés hozzájárul a jó elbeszélőkészség kialakulásához és az erkölcsi érzék formálásában is segít, úgyhogy egy kis tudatossággal ez a látszólag kellemetlen jelenség a gyermekünk javára válhat.