Hogyan lehet a legkisebbeket rávenni a rendrakásra? Kezdjük
kicsiben! A most bemutatott játék rövid, praktikus feladatai könnyen lekötik
a picik figyelmét, segítenek a rendszerezési képességek fejlesztésében, és a
játék részévé teszik az elpakolást.
Valószínűleg sok szülő nem tudja, hogy a 2-4 év közötti
kisgyermekek számára milyen sokat jelent az esztétikum. A kislányokon ez
különösen jól látszik: fontossá válik számukra, hogy szépek legyenek, és még ha
korábban úgy kellett birkózni az öltöztetésnél, most szívesen illegetik magukat
a habos-babos ruhákban. A fiúk inkább a környezetük vagy a tárgyak megfigyelése
felé nyitnak, de ugyanolyan fogékonyak a szépségre. Ezt az időszakot érdemes
kihasználni a rendre való nevelésben is. Valójában a gyerekek szépérzéke
igényli a rendet, ám ezt olykor felülírja a kényelem (vagy lustaság) –
többnyire a szülő részéről.
Az alábbi játék segít, hogy könnyen rávehessük a
gyermekünket az elpakolásra. A játék lényege a válogatás vagy kategorizálás,
amely során egy nagyobb tárgycsoport bizonyos elemeit kell ide-oda mozgatni. Mi
egy kosárra való kagylót használtunk, de bármilyen tárgy szóba jöhet, ami
kellőképpen érdekes a gyermek számára - ne egyszerű vagy megszokott dolgokat
válasszunk! Az ezerszer látott fakockával nem fogjuk tudni ugyanúgy lekötni a
kicsit. Legyen olyasmi, ami különleges, és sok van belőle, pl. valamilyen
gyűjtemény, bizsuk, gombok, madártollak stb.
Feladat: Válogassuk
szét a tárgyakat valamilyen tulajdonságuk alapján!
A kagylóknál például az alábbi szempontok szerint tudtunk
válogatni: először szín alapján (fehérek, sárgák és barnák), azután forma
(hagyományos kagylók vagy hosszúkás, kúp alakú és kerek csigaházak), mintázat
(csíkozott, pöttyös vagy foltos) és végül felület szerint (sima vagy „tüskés”).
Fontos, hogy mi magunk is legalább annyira részesei legyünk a játéknak, mint a
gyermekek. A lényeg, hogy először jó
alaposan vizsgáljuk meg az egyes darabokat (nem muszáj egytől-egyig
végignézni őket, inkább kutakodjunk, szemlélődjünk),
és keressünk olyan dolgokat, ami alapján elkezdődhet a válogatás. Ezután minden játékos keressen más és más fajtájú
darabokat (pl. egyikőnk a csíkos kagylókat, másikunk a pöttyöseket). Lehet segíteni egymásnak: ha én találtam egy
csíkosat, azt odaadom annak a játékosnak a kezébe, aki ezeket gyűjti. A
létrejött kupacokat megszámolhatjuk (de persze csak akkor, ha nem túl nagyok),
azután újabb nézegetés és válogatás kezdődik.
Ha elég jól beleéljük magunkat a játékba, akkor nem kell
majd sokat dolgozni a rendért: az utolsó feladat, vagyis a játék lezárása mindig az legyen, hogy az összes darabot tegyük vissza
a helyére! Ha ömlesztve tároljuk őket, akkor ez biztosan könnyen megy majd,
de ha minden darabnak saját helye van, akkor újfajta kihívás elé állítjuk a
kicsit, és lehet, hogy még szívesebben megteszi majd. Itt is segítsünk, de fontos, hogy a gyermek
is kivegye a részét, pl. mi megmutatjuk, mit hová kell tenni, ő pedig
odaügyeskedi a darabokat a helyükre.
Ne várjunk csodát, ettől a feladattól még nem fog a
gyermekünk mindig rendet csinálni maga után, de a segítségével megtaníthatjuk,
hogy a játék, vagy alapvetően minden tevékenység lezárásához hozzátartozik a
rendrakás. Ha ezt a szemléletet következetesen máskor is együtt gyakoroljuk a picivel, akkor érhetünk el tartós eredményt.
Készségek:
kategorizáció, számolás, esztétikai érzék, rendszerezés
Eszközök:
tárgygyűjtemény
Játékosok: egy
felnőtt, akár több gyerek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése